Longweekend.hu

Szekszárdi Borvidék

                                                                       Borkóstolás

Szekszárdi Borvidéken elterülő Szálka mindössze 5-10 km-re található a szekszárdi méltán híres borászatoktól.

A Szekszárdi borvidék

Területe: 1 925 ha.

Ajánlott fajták:

Chardonnay, Olasz rizling, Pinot blanc, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Sauvignon, Szürkebarát, Tramini, Zöld veltelini, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kadarka, Kékfrankos, Merlot, Pinot noir, Zweigelt.

Kiegészítő fajták:

Cserszegi fűszeres, Királyleányka, Leányka, Ottonel muskotály, Zenit, Blauburger, Kékoportó, Bíbor kadarka.

Ültetvényes fajták:

Zala gyöngye, Zöld szilváni, Bianca, Lakhegyi mézes, Magyar frankos, Alicante Bouschet, Cs 2., Medina, Turán, Zefír, Ezerfürtű.

Klíma:

Éghajlata dunántúlias, a tavaszi és az őszi fagyok ritkán tesznek kárt az ültetvényekben, nyarai melegek, helyenként száraz években az aszály károsít.

Talaj:

Nagyobb részt lösz, kisebb részben pannonhomokkal kevert lösz.


Történelem:

Valószínűleg a Vitis sylvestris természetes előfordulásáról már az ősember is fogyasztott termést. A kelták szőlőtermesztése csak valószínűsíthető, de a rómaiaké bizonyítható. Akkoriban a Szekszárd város helyén lévő római települést Alisca-ának hívták. Találtak egy márvány szarkofágot, amin mitológiai jelenetek és egy szőlőtő is látható. Feltételezik, hogy a szőlőtelepítő Probus császár vörösborszőlő-fajtákat is termesztett itt.

A római kor után sok évszázadig nincsenek biztos adatok a helyi szőlőtermesztésről. Az első biztosnak mindható adat az esztergomi káptalan által kiadott I. Béla alapító oklevelét tartalmazó átirat, amely felsorolj a 1061-es adományokat. Valószínű, hogy ekkoriban már csak fehérbort készítettek. Az egyházi birtokokon magas szintű szőlőtermesztés folyt. Erről tanúskodik a szekszárdi apátság 1267-ik évi oklevele is.

A törökök elől menekülő rácok hozták erre a borvidékre is a Kadarka fajtát és a délszláv vörösborkultúrát. 1541-ben a törökök szandzsákszékhellyé tették a várost de a bortermelés tovább folyt, sőt egyes szőlőterületeknek mohamedán tulajdonosa volt.

A XVIII. század elején Mérey Mihály és az őt követő apátok azt a kedvezményt adták a szőlőtermesztőknek, hogy csak tizeddel (kilenceddel nem !) tartoznak. Ezek a lehetőségek a német telepeseket is vonzották, akik több hullámban érkeztek a borvidékre. A helyi szőlőtermesztési, borkészítési ismeretek az új telepesekével kiegészülve emelték borvidék szőlőkultúrájának színvonalát.

A század közepén már általános a héjonerjesztés, és a bort pincében tárolják. Ez a kereskedelem miatt különösen fontos. A bor ekkor már fontos megélhetési forrás.

1828-ban még 37 fehér és 29 "fekete" szőlőfajtát termesztettek, köztük 6 féle Kadarkát (még fehéret is). Húsz év múlva már csak néhány uralkodó szőlőfajtát említenek. A trágyázást már ismerik de annak helyes módját még nem ismerik, egyre több szőlőt karóznak.

A napóleoni háborúk hatására a bor keresett cikké válik. 1815 után keresetcsökkenés áll be, de a jó vörös bornak mindig maradt piaca. A francia borok ekkortól kezdik kiszorítani a hiányos kezeltségű magyar borokat a piacról. Magda Pál még " aszú szőlő bort " is említ, mint különlegességet.

A szekszárdi bor főleg a német nyelvterületen híresült el. A filoxéravész itt is erős visszaesést okozott, szinte kopárrá váltak a régen zöldellő szőlőhegyek. A Benedek szurdikban a XX. század elején szegények laktak barlangban is.

Az utóbbi évtizedekig a későn érő, de időnként kiváló zamatú bort adó Kadarka volt az uralkodó, újabban azonban a biztonságosabban termelhető Kékfrankos, Cabernet, Merlot került túlsúlyba.

Az 1925 hektáron elterülő Szekszárdi Borvidék Magyarország egyik legősibb bortermelő területe, ahol a szőlőművelés hagyományai a római korig nyúlnak vissza. A borvidék a Szekszárdi dombság legkeletebbre eső keskeny területét foglalja magában, ami Szekszárd, Őcsény, Decs szőlőit jelenti. A terület központi települése természetesen Szekszárd, amely a legnagyobb szőlőterülettel rendelkezik és nevet ad a borvidéknek.

A népvándorlás korából nincsenek adatok, amelyek a szőlő- és borkultúra szerepére utalnának, igaz, azokról a népekről sem bőséges az ismerethalmazunk, akik ekkor ezen a vidéken éltek. Az Árpád korban a fejedelmi törzs szállásbirtokává tette a borvidék területét, amiben minden bizonnyal szerepet játszott központi fekvése, kedvező klimatikus viszonyai és gazdasági súlya. Az első írott emlék, 1267-ből származik. A dokumentum az esztergomi káptalan által kiadott I. Béla alapító oklevelét tartalmazó átirat, amely fölsorolja az 1061-es adományokat. Ebben szerepel a "vinea Crin" "vineam Bika et Fövesthelek", vagyis három szőlő. Azonban arról, hogy milyen szőlőről van szó és mekkora területet foglal el, ekkor egyelőre még nincs adat néhány évszázadig.

A török hódoltság korában a fehér bor mellett meghonosították a vöröset is. A borvidék méltán híres kadarkáját a törökök elől menekülő rácok hozták erre a vidékre. A török Üszküdarból eredeztethető kadarka nagy hírnévre tett szert és a szekszárdi borvidék jellegzetes fajtájaként ismert. A 16. sz. közepén a törökök szandzsák székhelyévé tették a várost, ám a pusztulás érdekes módon megkímélte a szőlőterületeket, sőt némelyüknek mohamedán tulajdonosa is volt. A török kitakarodásával a lakosság fő jövedelemforrása a szőlőművelésból adódott. A fejlődés töretlen volt az 1770-as évek végéig. A szekszárdi borvidék Habsburg Birodalom-szerte közismert jó hírneve miatt sokan törekedtek itteni szőlőterületek megszerzésére. A 18. század elején az apátok azt a kedvezményt adták a szőlőtermesztőknek, hogy csak tizeddel és nem kilenceddel tartoznak a bor után . A kedvezmények elsősorban a német telepeseket vonzották, akik több hullámban érkeztek a borvidékre. A helyi és az új telepesek szaktudásának ötvöződése emelte a borvidék szőlőkultúrájának színvonalát. A század közepén már általános a héjonerjesztés és a bort is pincében tárolják. Egyre több szőlőt karóznak. A trágyázást sem ismeretlen ekkor, bár módját még nem igazán tudják. A bor termelése, kereskedelme komoly piaci tényezővé vált. Egy 1828-as feljegyzés 37 fehér és 29 "fekete" szőlőfajtát említ, köztük hat féle kadarkát. Egy-két évtized múlva azonban már csak néhány uralkodó szőlőfajtát említenek.

A napóleoni háborúk folyamán a bor még keresettebb árucikké válik. A háborúk befejeztével 1815 után a kereslet jelentősen csökken, de a jó vörös bornak mindig maradt piaca, különösen német nyelvterületen híresült el a szekszárdi bor. A 19. sz. második felében pusztító filoxérajárványban óriási károkat szenvedett a szekszárdi szőlőállomány is. Az utóbbi évtizedekig a későn érő, jó évjárataiban kiváló zamatú bort adó Kadarka volt az uralkodó, újabban azonban a biztonságosabban termelhető Kékfrankos, Cabernet és Merlot került túlsúlyba.

                                                                                   Borkóstolás


Borúti települések

BÁTA

A kisváros kiemelkedő régészeti kincse a II. Géza által alapított cikádori apátság, melynek feltárása folyamatos. A Sárköz fölé magasodó neogótikus templom bátaszéki mesterek munkáját dicsérik. A jófajta vörösek mellett itt nagyszerű fehérborok készülnek.

BÁTASZÉK

A kisváros kiemelkedő régészeti kincse a II. Géza által alapított cikádori apátság, melynek feltárása folyamatos. A Sárköz fölé magasodó neogótikus templom bátaszéki mesterek munkáját dicsérik. A jófajta vörösek mellett itt nagyszerű fehérborok készülnek.

DECS

A település a Sárköz fővárosa. A fehérre meszelt tájháza az építészeti örökség mellett az egykori életmódról is tanúskodik. A tisztaszoba, füstös konyha, lakószoba, valamint a teljes decsi viselet megtekinthető a tájházban. Ma is élő mesterségekkel, mint a csipkeveréssel, gyöngyfűzéssel, hímzéssel, szövéssel, babakészítéssel, fazekassággal ismerkedhetnek meg a gyermekek a Decsi Faluház által szervezett egyhetes kézműves táborokban. Az idősebbeket a decsi szőlőhegyen festői környezetben minőségi borok, hűs pincék és vendégmarasztaló gazdák csalogatják.

HARC

A főút felé terjeszkedő falucska múltját a végvári vitézek alapozták meg. A Sió-Sárvíz egykori mocsárvilágban a XIV. században még egy főúri család, a Bodók uradalma állt. Az Anyavárban, ma Janyapusztán néhány kőmaradvány tanúskodik a múltról. A két folyó völgyében kirándulva a történelmi nevezetesség mellett csodálatos panorámában is részünk lehet. A festői lankákon jófajta borokat kínálnak a gazdák.

MÓRÁGY

Erdők rengetege, a dombok szelíd vonulatai, a kultúra, a szőlő és a finom borok adnak hangulatot a fenséges tájnak. A falu földtani nevezetessége a mórágyi rög, mely a mélyben húzódó gránit felszínre bukkanása. A település másik nevezetessége a jó állapotban lévő pincesor, melyben a gazdák szívesen kóstoltatják boraikat a betérőkkel.

OCSÉNY

Népművészetéről és repülőteréről nevezetes község. A sárközi viselet rendezvényeken, ünnepnapokon kerül elő, a református templomban megtekinthető az ősi sárközi fekete alapon fehérre hímzett motívumkincs. A borutat madártávlatból is megcsodálhatjuk. A repülőtér a falu szívében található, sétarepülés mellett vitorlázó- és sárkányrepülésre is mód nyílik.

SIÓAGÁRD

A borút egyik gasztronómia fellegvára az évezredek óta a környék lakosságát védelmező bronzkori földvár, a Sióagárd előtt magasodó Leányvár. A Leányvár több mint 300 pincéjében kiváló borok érnek, melyeket a gazdák szívesen kóstoltatnak a pincéjükbe betérő vendégekkel. A Sárköz mentén található település egyedi népviseletéről is híres. A rendkívül dekoratív öltözet egyes darabjait még ma is magukra öltik a helyiek, Úrnapján, Pünkösdkor, Szüreti Nap alkalmából. Változatos néprajzi értékekkel a sióagárdi tájházban is találkozhatunk. Leányvár ad otthont minden évben az Alisca Bornapok zárónapján a Sió-menti országos halfőző versenynek.

SZÁLKA

A Szekszárdi-dombság festői környezetében bukkan fel a látogató előtt az apró település, amely a vizet, a természetet, a kultúrát és a falusi vendéglátást kedvelők ideális üdülőhelye. Közvetlen közelében a Szálkai-tó 57 hektárnyi területével, mesés, zegzugos partjával ideális üdülő- és horgászhely. A kulturális kínálat központja a "Szálkán a Művészetért" Alapítvány alkotótábora, ahol szívesen fogadják a művészet minden ágában tevékenykedőket és a népi kismesterségekkel foglalkozókat.

SZEKSZÁRD

A Szekszárdi-dombság és a Sárköz találkozásánál fekszik Szekszárd, a Borút központja. A bor és a város története itt messze a múltba vezet vissza. A fároszi márványból készült szekszárdi szarkofág, melyet 1845-ben találtak meg, mitológiai jeleneteket ábrázol, egy kettős kehelyből ágazó szőlőtőt, néhány levéllel, fürttel. Az 1061-ben alapított szekszárdi apátságban I. Béla monostorául jelölik meg a települést. Az apátság romjait a régi Vármegyeház udvarán találjuk. A Vármegyeház, amelyet Pollack Mihály tervezett, műemléki épület, igazi turistalátványosság, külső kertjében található a Szatmári Juhos László szobrász-, és Baky Péter festőművész tervezte Borkút. Csapjaiból ünnepnapokon, előre bejelentett alkalmakkor a borvidék legjobb borai folynak. Szekszárd szívében, a Béla téren magasodik Közép-Európa legnagyobb egyhajós római katolikus temploma, előtte a Szentháromság, a vidéki barokk egyik remek alkotása. A város nagy szülötte, Babits Mihály, szülőházához a költőfejedelemről elnevezett utcában sokan zarándokolnak el. A Babits Emlékmúzeum eredeti tárgyai és az udvaron Farkas Pál Babits szobra a költő szellemiségét idézi. Szekszárd művészeti életét gazdagítják az egykori zsinagógából kialakított Művészetek Házában megrendezésre kerülő kiállítások, koncertek, rendezvények. Liszt Ferenc látogatásait őrzi a városközpontban emelkedő Augusz-ház, a mai Zeneiskola. A város történelme egybeforrott a vörösborral. A kiváló természeti adottságok következtében gazdák ezrei foglalkoznak a borral, úgy tartják, nem is igazi szekszárdi, akinek száz tőke szőlője nincs. A városban a borházak gazdag kínálata várja a kóstolni, és különleges borokat vásárolni vágyókat.

SZENTGÁL-SZOLOHEGY

Szekszárd közelében, az 56-os útról leágazva érhető el Szentgál, melynek nevezetessége a felújított egykori Komlósy kastély. Ma korabeli bútorokkal felújítva fogadja a vendégeket. A kastély borházában a látogató a kandalló tüze mellett ízlelheti a finom borokat és a tájjellegű ételeket.

ZOMBA

A Szekszárdhoz közeli Zombán takaros porták és a borvidék sajátos ízét, aromáját adó borpincék fogadják a vendéget. Ez már a Szekszárdi borvidék határa, érdemes felkeresni a neves borházak valamelyikét, vagy a műemlékként megőrzött Rozsnyai-patikát, melynek belső berendezése igazi látványosság.


Jellegzetes borok

Magyarország egyik legrégebbi vörösboros vidékén a kadarka és a bikavér a mai napig megmaradt, és az idelátogatók kedvencévé vált a többi kiváló bor mellett, mint az olaszrizling, chardonnay, sauvignon blanc, kékfrankos, merlot, cabernet franc, cabernet sauvignon.

SZEKSZÁRDI KADARKA

A bor világhírét annak köszönheti, hogy színe csodálatos, a világos rubinszíntől a sötét bíborszínig szinte minden árnyalat fellelhető benne az évjárattól függően. Fűszeres illata szinte egyedülálló, mely több éves érlelés után ad különleges élményt. Zamatgazdagsága már fiatal korában is élvezhető, amit szép savai, diszkrét tanninja, valamint az átható fűszeresség, a gyümölcsízek tesznek kerekké és hosszantartóvá.

SZEKSZÁRDI BIKAVÉR

Több fajtából állítják össze a hozzáértő gazdák, színében sötétebb rubin, illetve bíborszín jellemző. Illat- és zamatanyag gazdagsága szinte egyedüli és nagyon változatos. Fiatalon tele gyümölcsösséggel, majd több év után egyensúlyba kerülnek, és koncentrálódnak a savak és gyümölcsízek, melytől felejthetetlenné válik.

 

       

Weboldalunk használatával Ön elfogadja a cookie-k használatát. Bövebben

Általános adatvédelem A Longweekend.hu Szerkesztősége (továbbiakban Szerkesztőség) tiszteletben tartja és védi a vele a weboldalán keresztül, vagy más módon kapcsolatba kerülő személyek személyes adatait. Ez az adatvédelmi nyilatkozat vonatkozik a Longweekend.hu mindazon weboldalaira, termékeire és szolgáltatásaira, amelyek adatokat gyűjtenek. Sütik és hasonló technológiák A sütik (cookie-k) olyan rövid szöveges fájlok, melyeket a megtekintett honlapok helyeznek el a számítógép böngészõjében. A cookie-kat széles körben használják a honlapok hatékony üzemeltetése vagy webes szolgáltatások és funkciók nyújtása céljából. A cookie-k lehetnek „állandó" vagy „ideiglenes" cookie-k. Az állandó cookie-t a böngésző egy meghatározott időpontig tárolja, feltéve, hogy azt a felhasználó korábban nem törli, az ideiglenes cookie-t azonban a böngészõ nem tárolja, az a böngészõ becsukásával automatikusan törlődik. A cookie-k által történő adatkezelést a felhasználó a legtöbb böngészőprogramban személyre szabhatja, így akár le is tilthatja. A cookie-k letiltása esetében azonban előfordulhat, hogy a honlap, illetve valamely tartalom vagy a honlapon elérhető szolgáltatások nem vagy csak korlátozott formában érhetõek el. Az Ön személyes adatainak felhasználása A legtöbb Longweekend weboldal "sütiket" használ, melyek olyan apró szöveges fájlok amiket a számítógépén tárolunk, az oldalak működtetéséhez segítségül és az online aktivitásról való adatgyűjtéshez. Például, sütik segítségével tároljuk a preferenciákat és azok beállításait, segítünk a bejelentkezésben, felvesszük a harcot a csalásokkal és elemezzük a webhely működését. A sütik (cookie-k) általi adatkezelés célja bizonyos szolgáltatások nyújtása, például a Felhasználók azonosítása abból a célból, hogy a Felhasználók számára kedvezõbb tartalmat lehessen kialakítani, valamint hogy a Felhasználók érdeklõdésének megfelelõen kerülhessen sor a Honlap, vagy az egyes szolgáltatások továbbfejlesztésére, illetve hogy a Felhasználó az oldalra történő, azonosítást követő bejelentkezése után minden további, belépéshez kötött Szolgáltatást igénybe vehessen. A sütik (cookie-k) általi adatkezelés célja lehet továbbá anonimizált látogatottsági információk gyűjtése. Amennyiben a süti (cookie) elhelyezéséhez a Felhasználó nem járul hozzá, azt a saját böngészőjében elvégzett beállítások (tiltás, visszavonás) útján teheti meg. Ebben az esetben ez bizonyos szolgáltatások igénybevételét korlátozhatja vagy megakadályozhatja. Hogyan használjuk fel az Ön személyes adatait A Szerkesztőség szerverei a Honlap mindegyik hozzáférési szintjén automatikusan regisztrálják (naplózzák) a Felhasználók IP-címét, a felhasznált operációs rendszer és böngészõprogram típusát, a látogatott oldalak URL címét, a látogatás idejét. Ezeket az adatokat a Szerkesztőség kizárólag összesített, anonimizált és feldolgozott formában kezeli a Honlapon esetleges hibáinak kijavítása, minõségük javítása érdekében és statisztikai célokra. A személyes adatok kezelésének időtartama A Szerkesztőség csak az adatkezelési cél megvalósulásához szükséges ideig kezeli az Ön személyes adatait. A személyes adatai kezelésének az idõtartamát jogszabály is elõírhatja a törvényen alapuló adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése érdekében. Személyes adatainak hozzáférhetősége Bármikor megtekintheti és szerkesztheti személyes adatait, köztük számlázási és fiókadatait, adatvédelmi, online biztonsági, valamint adatmegosztási beállításait a Longweekend.hu oldalon a megfelelõ menüpontok segítségével. Az ügyfélszolgálat segítségével bármikor törölheti a fiókját. További adatvédelmi információk A személyes adatival kapcsolatos kérdések esetén, kérjük írjon belső üzenetet az oldalunkra belépve.

Close