Longweekend.hu

Programlehetőségek a környéken

Grábóc – Szerb Ortodox temlom és kolostor

Szilágyi Mihály a helytörténész szerző a hatvanas években kezdte kereskedelem-történeti kutatásait. Scheiber Sándor professzor ösztönzésére foglalkozott a magyarországi zsidóság XVII–XVIII. sz.-ával és megírta a bonyhádi zsidó kereskedők, majd a Tolna megyei zsidó hitközségek történetét. A több évtizedes munkája érett be, amikor Schweitzer Józseffel feldolgozták a Tolna megyei zsidók történetét. Sokoldalúságára jellemző, hogy példaadó módszerességgel kismonográfiát írt Mórágyról, s néhány éve immár, hogy a zsidóság, éa a református németek után a szerbség múltját kutatja. A íme itt a kézzelfogható eredmény, ez az új kötet.

A kolostor 400 éve a magyarországi szerbség több évszázadának esszenciája. Sőt a szerb ortodox egyház és a szerb nép históriájának szerves része, hiszen 1389. június 28-án, a rigómezei csatában elveszett a szerb államiság, a török győzelem következtében született meg az Ószerbiából menekülő szerzetesek alapításában a grábóci anyakolostor a dalmáciai Dragovityban 1395-ben. 1585-ben öt dragovityi szerzetespap Magyarországra érkezve éppen a kis völgységi faluban Grábócon lelt új otthonra.

A szerzőt idézve: “amit az ortodox világban Athos félszigeten Nemanja szerb fejedelem 1197-ben alapított kolostora jelent, azt a szerepet töltötte be 1585 óta Eszéktől Győrig a grábóci kolostor, mint a szerb kultúra Athénje.” A Kárpát-medence szerb ortodox papképzésének központja volt, mely azt is jelentette, hogy a völgységi kis faluból irányították Dél-Dunántúl szerb iskoláit, innen látták el szerzetesekkel a budai, bácsi, temesvári egyházmegyéket, kolostorvezetőket adott a Szerémség és Szlavónia területére, és volt idő amikor a püspökök is innen irányították egyházmegyéjüket.

Szilágyi Mihály széleskörű szakirodalmi alapozással értékelte tárgyának legfőbb forrását A grábóci szent arkangyalok kolostor évkönyvé t. A 300 oldalas bőrkötésű Letopis -évkönyv 1585–1781-ig terjedő része ószláv nyelven – Cirill és Metód óbolgár-ómacedón nyelvén – rögzítette az eseményeket. Az első krónikása, Pajsije igumen írása egységes. A későbbi bejegyzések számos betoldással anonim szerzők tollából erednek. Valamennyi a kolostorba érkezett latin, német, magyar nyelven írott levelet a letopisba másoltak az eredeti nyelven és az akkor éppen beszélt szerb nyelven, ezért a szerb nyelv fejlődéstörténete szempontjából is hasznos tanulmányozása.

Magyarra fordított szemelvényeket is közöl a szerző a letopisból. Elsőrangú forrás, a kolostor keletkezésének körülményeiről tudósít. Nyitva marad a kérdés, hogy Árpád-kori bencés, vagy korábbi bazilita kolostor és templom freskótöredékeit látták-e az alapító atyák a grábóci domb oldalában, amikor a szent helyet alkalmasnak találták a megtelepedésre. Rövidebb és hosszabb közlések szólnak a kolostori cellák, a templom, gazdasági épületek felépítéséről, a szőlőtelepítésekről. Érzékletesek a törökdúlásról, a kurucok sarcolásáról olvasható szakaszok.

Az 1690-es Nagy Szerb Költözés idején a szerbek egyházi és világi vezetője Csernajevics Arzén ipeki pátriárka 3 hónapot időzött Grábócon. Az évkönyv tanúsága szerint Péterffy András szekszárdi apáttól birtokadományt vett a zárdának, visszakapva a török alatt elvesztett földeket. A Rákóczi szabadságharc alatt elüldözött kalugyereket 1711-ben Mérey Mihály szekszárdi apát hívta vissza, megerősítve őket korábbi kiváltságaikban és reménykedve abban, hogy tekintélyük erejétől a “vadrácok” megszelídülnek. A szerző avatott kalauzolásában kapunk ismertetést a szerzetesi közösség hierarchiájáról és a szerzetesi életről. Forrásértékű közlés: A szerb szerzetesek jegyzéke és működésük adatai (1585–1974), és ugyancsak aprólékos kutatómunka eredménye: A grábóci kolostor elöljáróinak névjegyzéke (1585–1974) .

Kvasity Vladimír a korábbi esemény-leírásokat 1881-ben kiegészítette, koráig írta tovább a krónikát. Folytatását Csamprang Stefan a kolostor szerzetese végezte el 1957-ben. Babity Alexej pedig haláláig, 1974-ig vezette. Szerb történészek nyomatékosították, hogy a grábóci évkönyv szerzői a szerb identitás fenntartói voltak évszázadokon át. A szerb nép és egyháza erős egysége összetartó erő volt az évszázadok során. A krónika megőrizte a zárda vonzásában élő szerb népesség családi, gazdálkodási, vallási és erkölcsi életének alakulására vonatkozó ismereteket napjaink emberének.

Külön fejezetet szentelt Szilágyi Mihály hazánk egyik legszebb ortodox szerb egyházi létesítményének – a kolostor és a templom – építészeti leírására. A templombelső, az ikonosztáz, a falfestmények világa a vallás-, egyház- és művelődéstörténet ötvözete. Élvezetes stílusban kapunk itt alapvető ismereteket az épület kincseiről. A filosz alaposságával rekonstruálta az 1980-ban a Szerb Ortodox Egyházművészeti és Tudományos Gyűjteménybe elhelyezett grábóci kolostor könyvtárát.

  A szerb egyház és híveinek kapcsolatá val foglalkozik a kötet második fele. A letopisra és különféle más forrásokra támaszkodva színes és sokrétű képet fest a szerb egyházi privilégiumokról és haszonvételekről, az egyházi jövedelmekről egészen a XVI. sz.-tól a kolostori gazdálkodás megszűnéséig, 1974-ig. A hódoltsági időszakban az egész jogélet a szerbeknél is vallási alapon működött. Bíráskodási joga volt a szerb ortodox papságnak polgári ügyekben is. Az egyházra a szerb népi egység megőrzésében meghatározó szerep hárult. “ A szerb népnek csak egy közös szimbóluma van, nevezetesen a nagy és szent egyház, mely akkor is fennmaradt, mikor minden elveszett .” – idézi Rajovics pátriárkát Pfeiffer János nyomán Szilágyi Mihály. Az egyház fenyítő hatalma az egész élet szabályozójává vált. Ha nincs fék – azaz az egyház – elszalad a ló.

Ebben a fejezetben a szerb ortodox egyházi ideológiára is fényt vet a szerző. A “harmadik Róma” – Moszkva – eszméje a törökellenes orosz–szerb szolidaritás, illetve a latin ellenreformációs törekvések miatt tudatosult a meg-megújuló uniós törekvéseivel szemben mindig a bécsi udvarban az uralkodóban kerestek és leltek a szerbek menedéket és támogatást. Ez eredményezte a szerb egyházi és világi vezetők aulikusságát, a szerbségnek a magyarországi szabadságküzdelmekben való udvarhűségét, mind a Rákóczi szabadságharcban, mind 1848–49-ben.

I. Lipót 1690–1691. és 1695. évi kiváltságleveleiben megfogalmazódó új szerb autonómiának egyetlen privilégiuma volt, ami a magyarországi hagyományban gyökerezett. Hunyadi Mátyás (1481) és II. Ulászló (1495) rendelkezése, ami a szerb ortodox népet kivette a papi tized alól, és elrendelte, hogy azt saját papjaik ellátására fordítsák.

A Szerbek a grábóci kolostor vonzáskörzetében alfejezetben a szerbség társadalmi tagozódásával, a népesség mozgásával, a szerbségnek a XVII–XVIII. sz.-i újratelepítésében játszott szerepével, a német és a tót telepítések következményeivel, a rácok gazdálkodásával foglalkozik a szerző. Érzékelteti, hogy a szerbek egyrészt a hódoltsági elpusztult munkaerő pótlására, másrészt a katonai elem erősítésére szolgáltak. A grábóci Krónika szerint a grábóci kolostort alapító szerzetesek a Kapos–Koppány mentén találkoztak szerb telepekkel. A tizenötéves háború újabb űrt teremtett a népességben, ezt pótolta a XVIII. sz. első harmadában betelepedő délszláv népelem. A visszahódító háborúk újra gyérítőleg hatottak, az 1690-es szerb költözés ebben a században már a második hullámnak bizonyult. A Rákóczi szabadságharc idejének dunántúli rácdúlása után Baranya és Tolna megye azzal a kérdéssel fordult Eszék várparancsnokához, hogy a visszaköltöző rácok fegyveres csoportjaitól tagadja meg a belépési engedélyt, csak békés gazdálkodó elemek jöhessenek. A gazdálkodáshoz értő rácok jeleskedtek a szőlőművelésben, gyümölcs- és kukoricatermesztésben, a méhészetben és jelentős állatállománnyal rendelkeztek. Azonban sem ők, sem a Felvidékről érkező magyar telepesek nem tudták kitölteni a hódoltság támasztotta űrt. A teljes térkitöltés a német telepesekkel ment végbe.

A Szerb nemzetiségi statisztika Fényes Elek 1836. évi összeírásától az 1949. évi népszámlálásig terjedően mutatja be a tolnai szerbek elfogyását. 1920-ig fokozatosan, a trianoni döntés után a Magyar és a Szerb–Horvát–Szlovén királyság optálási egyezménye folytán nagyságrenddel csökkent a számuk. A szerbek az ortodoxia természetéből fakadó szigorú tradicionalizmusuk folytán nem alkalmazkodtak a változó gazdasági-társadalmi viszonyokhoz. Befelé forduló vallási élet és társadalmi magatartásuk tükröződött a mentalitásban, házasodási szokásokban. Nagycsaládos szervezethez való ragaszkodásuk identitásuk pillére, ugyanakkor gazdaságtalan munkamegosztásuk konzerválója. Az önellátó jellegű gazdálkodás, a hagyományos állattartás túlhaladottá vált a piaci viszonyok térhódításával. A velük együtt élő németek előretörése egyértelműen a gazdasági fölény jegyében született. Az ő kiscsaládi szervezetük, öröklési rendszerük könnyebben igazodott a változó viszonyokhoz, vagyonosodásuk bázisa is ez volt. A szerzetespapságot eltartó népesség fogyása az általuk eltartható papság számának csökkenését is okozta.

A mellékletekben lévő évmutató, szerb–horvát kiejtési útmutató, ortodox egyházi magyarázó szótár avatja kézikönyvvé e művet, amelyet szép színes fotók, jól megválasztott szemelvények és forrásrészletek egészítenek ki. Csaknem 20 fős szakembergárda közreműködése is a szerzőt dicséri, hiszen nyelvészeket, turkológust, régészt, levéltárost, múzeumi szakembert, könyvtárost tudott megnyerni munkájához. Jellemző példa a “grábóci török fermán” esete. A budai szerb püspökség szentendrei múzeumában látható két török kéziratról eddig úgy tudtuk, hogy az 1585-ben Grábócon és 1700 körül Ráckevén megtelepedett szerbeknek szól. Dávid Géza turkológus kiderítette, hogy ezek későbbiek, nem azonosak az 1585. évi adománylevéllel, amelyről a letopis azt közli, a szerzetesek tetszés szerinti földdel gazdálkodnak, kolostort templomot építhetnek.

Kirándulás Sárközbe
A Sárköz az ország legszebb néprajzi tájegységeinek egyike.

A hajdani szigetvilágban a történelem viharait átvészelo lakosság a múlt század közepén a folyószabályozást követoen meggazdagodott és kialakította jellegzetes építészetét, valamint az ország egyik legszínesebb, de minden bizonnyal legdrágább népviseletét. Az öltözékek drága selyembol készültek, gyöngyökkel és csipkével díszítve. A házi szottesek is jellegzetes szín- és mintaválasztékot mutatnak.

A Sárközi Népi Iparmuvészeti Szövetkezet napjainkban is folytatja a hagyományt. Piros-fehér, kék-fehér és fekete-fehér szotteseik a világ minden részére eljutnak.

Gemenci Erdő – Gemenci Tájegység – Duna-Dráva Nemzeti Park

Északon a Sió, keleten a Duna, nyugaton a gát, délen a bátai erdőségek határolják a 36 ezer holdas vadrezervátumot. Gemenc a Duna-erdőség ősvadon jellegű darabja, legszebb típusa az ártéri erdőknek.

A védgátak és a Duna közé fogott erdővel borított hullámtér telis-tele van elhalt vagy mesterséges levágás után keletkezett holt medrekkel, fattyúágakkal, gyűrűkkel, fokokkal, kobolyákkal és tavakkal, amelyek közül talán a legszebb, a legromantikusabb a Veránka-sziget, a Forgó-tó és a Fekete-erdő, de Szomfava, Buvat és Grébec erdőrészei is megragadják az embert.

A kivételes szépségű dunai hullámteret nagyrészt erdő borítja, és még mindig fellelhető rajta a korábbi folyóparti keményfa erdők maradványa. Változatos a talaja – az öntéstől a silány homokig minden megtalálható, igen változatosak a növénytársulások. A Duna és a morotvák partjain a fehér-, a fekete-, és szürkenyár óriások őrködnek, mézgás és hamvas éger, fehér fűz ligetek húzódnak. Beljebb főképpen a mocsári kocsányos tölgy uralkodik, s elegyedik a magyar kőrissel. A bokor alakú, mandulalavelű fűz a zátonyokon telepedett meg.

Több helyen megtalálható növénytani ritkaság a fekete galagonya. A gazdag növénytársulásban él az erdei tulipán, a ritka nyári tőzike, a bókoló gyűrűvirág és a kígyónyelv, a vízparti, vizenyős lápréteken pedig nyár elején pompázik a kosbor milliónyi sötétlilás vörös fürtje és a fehér harangocskájú gyöngyvirág. Őszelőn, a nedves réteken a halovány rózsaszínlilás virágű őszi kikerics köszönti az erdőlakókat.

A terület jelentős madárrezervátum. A morotvák, mocsármaradványok, a vízimadarak egész sorának – az ezüstsirálynak, a fekete récének, a fekete gólyának, a barna kányának, a békászó sasnak, a fekete sasnak és a kerecsensólyomnak – nyújtanak kiváló terepet. Nevezetes ragadozó ritkaság a rétisas és a kis héja is. A háborítatlan mocsárerdőkben gémtelepek találhatók, a bakcsó, a szürkegém és a kiskócsag is fészkel itt. Vonulási időben rendszeresen megfigyelhető a nagykócsag, a kanalasgém, a vadrécék és a vadludak számos faja Gemencben.

Horgászat

Az élő Nagy-Duna a tájvédelmi körzet északi határától a Sió torkolatáig mindkét oldadon korlátozás nélkül horgászható. A Sió-torkolattól a Sugovica-torkolatáig a bal parton szabadon horgászhatunk, a jobb parton csak vízijárműről öt méteres parti sávban. A Sugovica-torkolattól a tájvédelmi körzet területén – mindkét oldalon csak víziúton közlekedve – ötméteres parti sávban próbáljuk ki horgászszerencsénket.

A szélvizek esetében a következőket kell tudni. A Sió-csatorna torkolati műtől a Sió torkolatáig a bal parton korlátozás nélkül, a jobb parton csak csónakból horgászható. Itt az öt méteres parti sáv nem vehető igénybe. A keselyűsi Holt-Sió keleti zárógátjától a Sárosalja kifolyóig a déli oldalon teljes egészében horgászható.

Ugyancsak horgászható a volt bogyiszlói révtől nyugatra eső Sió-szakasz, a mözsi kifolyó a kubikokkal, s a Szilágyi-fok. Horgászható a Csetai Vén-Duna csónakról teljes egészében. A torkolattól a pakerdő határáig, a déli oldalon gyalogosan is. Északi oldalon vízijárműből ötméteres parti sáv igénybevétele nélkül.

Korlátozás nélkül horgászható a Móricz-Simon-Hágli Duna. A bátai Holt-Duna a vadkárelháritó kerítéstől délre eső nem intenzíven kezelt szakaszán szabadon horgászható. Ugyanígy az "Alsó-sárosok" és a bátai régi kenderáztató is. A Veránkai Rezéti-Duna a kisrezéti erdészházig csónakból horgászható.

Vadászat

A Gemenci erdő, az árterület természeti adottságai igen kedvezőek az állatvilág számára. A gímszarvas és a vaddisznóállomány világhírű. A Gemenc Rt. szarvas-vadásztatásban elért eredményei kimagaslóak. Az eddigi csúcsot az l986-ban terítékre került 27l.00 ICC pontszámú trófea jelenti, ami világelső is volt.

A terület vaddisznó-állománya lehetővé teszi olyan hajtóvadászatok rendezését (is), ahol tíz vadász naponta 30-50 vaddisznót zsákmányolhat. Egyéni vadászokatis épp olyan szívesen fogadnak, mint 20 fős csoportokat, s a vadászatra érkező vendégeket különböző stílusú vadászházakban szállásolják el Gemencben, Keselyűsben, Karapancsán, Bédán, Pörbölyön, Hajósszentgyörgyön, Pandúron, Zöldhegyen és Lenesben. Jelentkezni a vadásztatással foglalkozó irodákban lehet.

Gemenci túrahajózás

A Sió-torkolati műtől indul a sétahajó, ami a Nagy-Dunáig és vissza közlekedik április 15. és október 15. között naponta 10, 12, 14 és 16 órakor indulva mutatja meg a Gemenci-erdő egy szép szeletét.

Gemenci Állami Erdei Vasút

A Gemenci Erdei Vasút fővonala 30 km, amely egyik végpontja Pörböly állomás, a másik végpontja Szekszárd várostól 6 km-re keletre található Gemenci Kiránduló Központnál lévő Bányafok végállomás. A kisvonat menerend szerinti járataival 15-20 km mélységig utazhatunk a duna és a Sió árterületén elterülő erdőtömbbe, de lehetőség van a 30 km-es pálya teljes beutazására is.

Az erdei vasút Pörböly állomást elhagyva mintegy 500 méter után belép a Gemenci Erdőbe és végig a szebbnél szebb tájain halad.

Menetrendi időszak: a vonatok május 1- október 31. között naponta közlekednek

Harkányi gyógyfürdő

A Harkányi Gyógyfürdőben nem csak a gyógyvíz spontán hatása érvényesül. Természeti adottságai kitűnőek: kedvező éghajlata, a gyógyfürdő mikroklímája, és az évi 2.100-2.200 napsütéses óra kiváló kiegészítője egy gondosan megtervezett fürdőkúrának.

2003-ban 1,7 milliárd Ft.-ért felújított gyógyfürdőben egy teljesen, egy félig fedett és egy szabad gyógymedence összesen 2.098 m2 vízfelszínnel, 110-153 cm vízmélységgel 34-38 0 C víz hőfokkal biztosítja vendégeinknek a gyógyulást.

A mozgásszervi, izületi betegségek megelőzésében-gyógyításában, csontritkulás, krónikus nőgyógyászati gyulladások, valamint a nyirokkeringés zavarainak javításában nagyon szép eredmények érhetők el egy-egy harkányi kúra során.

Bőrgyógyászaink kiváló eredményeket értek el a pikkely-sömör (psoriasis) kezelése során a harkányi gyógyvízzel. Nem állítjuk, hogy erre egyedül egy harkányi fürdőkúra alkalmas, hiszen a világon Harkányon kívül még két olyan hely van, melyet reménykedve kereshetnek fel a pikkelysömörben szenvedők. Ezek közül Európához legközelebb a Holt-tenger van.

Medencék

típusa

jellege

hőfoka

száma

gyógymedence

fedett

 

1

gyógymedence

részben fedett

 

1

gyógymedence

nyitott

 

1

strandmedence

 

 

 

gyermekmedence

 

 

 

jacuzzi

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Gunarasi gyógyfürdő

Dombóvár-Gunaras gyógyvize több, mint húsz éve segít visszaszerezni azoknak az embereknek az egészségét, akik valamilyen mozgásszervi betegségben, gyomor-, bél- és epebántalmakban, nőgyógyászati, fogíny- és szájbetegségekben szenvednek. A kezelések eredményesen alkalmazhatók bizonyos légzőszervi, szív- és érrendszeri elváltozásoknál, továbbá a bőrgyógyászat területén.
Az 55 °C-os, jelentékeny fluorid tartalmú alkáli-hidrogénkarbonátos hévíz és a gyógyászati részleg kiváló szakembercsapata változatos gyógykultúra-programokkal áll a gyógyulni vágyók és egészségüket megőrizni vágyók rendelkezésére.

A strandfürdő több korosztály számára nyújt kellemes kikapcsolódást. Területén szép, telepített halastó került kialakításra. A tó szolgáltatásai között szerepel a szabadidős horgászat, a csónakázás és a vizibicikli. Akinek sportolni támad kedve, rendelkezésre áll 2 strandröplabda-pálya, 1 strandfoci-pálya és 1 lábtenisz-pálya. A strand területén büfék, étkezők, butikok valamint ABC állnak rendelkezésre.

 

Medencék

típusa

jellege

hőfoka

száma

termál ülőmedence

 

36, 38

2

gyermekmedence

 

30, 32

2

strandmedence

 

27-30

1

úszómedence 50 m

 

23-25

1

gyógymedence

 

30-32, 34, 38

3

 

 

 

 

 

 

 

Tanösvények – a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság területén

Gemenc
Bárányfoki tanösvény, Malomtelelő-tó tanösvény, Nyéki Holt-Duna tanösvény, Fotóturisztikai tanösvény, szeremlei-Holt-Duna tanösvény

Béda-Karapancsa
Újmohácsi tanösvény, Nagypartosi tanösvény

Dráva
Őrtilosi tanösvény, Mérus-erdő tanösvény, Erzsébet-sziget tanösvény, Drávaszentesi Üde Rétek tanösvény, Barcsi Borókás tanösvény, Csomoros-sziget tanösvény, Kormorános-erdő tanösvény, Boros-Dráva tanösvény

Mecsek
Vár-völgyi Geológiai tanösvény, Óbányai Pro Silva tanösvény, Abaligeti Denevér tanösvény, Orfűi Vízfő tanösvény, Kismély-völgyi tanösvény, Kis-réti tanösvény, Tüskés-réti tanösvény, Mókus tanösvény, Rotary Tanösvény, Tubes-Misina-Flóra-pihenő tanösvény, Jakabhegyi tanösvény, Sikondai tanösvény

Zselic
Sas-réti tanösvény, Ezüsthárs tanösvény, Nagymátéi tanösvény

Tolna
Paksi Ürge-mező tanösvény, Sötét-völgyi tanösvény

Villányi-hegység
Templom-hegyi tanösvény, Szársomlyó tanösvény, Csodabogyó tanösvény

Pörböly – Malomtelelő-tó

A Gemenci erdőben elsőként létesített kb. 1 km hosszú tanösvény 40 perc alatt sétálható végig, jelzett útvonalon.


A sétaút síkvidéki ártéren, egy mocsaras rét – egykori nagy ártéri tó mentén -, ill. zömében idős, keményfás ligeterdőben (fokozottan védett területen) került kialakításra. Szabadon járható, de szakvezetés is rendelhető.

Közvetlenül az erdei vasút Malomtelelő megálló helyénél találjuk.
Legkönnyebben a Pörbölyről induló kisvasúttal érhető el.

A Duna védtöltésén haladva Pörböly, vagy Szekszárd (Keselyűs) felől is megközelíthető.
Öt tájékoztató tábla, rönk asztalok, padok, esőbeállók, WC és egy nagy megfigyelőtorony épült az ösvény mentén.

A táblák a Gemenci erdő kialakulásáról, természeti értékeiről, a vízimalmokról, a világhírű vadállományról és a vadgazdálkodás eredményeiről, valamint a jellemző ártéri fákról, erdőtípusokról és a gemenci ártéri növényzetről szólnak.


A tanösvény mentén fellelhető növények: pl. mocsári nőszirom, csillagvirág, fürtös gyűrűvirág, nyári tőzike, kocsányos tölgy, magyar kőris, feketedió, galagonya, vörösgyűrűsom.

Gyakran megfigyelhető állatfajok: nagykócsag, szürke gém, rétisas, holló, gímszarvas, vaddisznó, vízisikló, levelibéka.

Őcsényi repülőtér – Sétarepülés a szekszárdi dombok és Gemenc felett

A Szekszárdon és környékén tartózkodó vendégek számára kínáljuk programunkat, mely lehetőséget biztosít arra, hogy a levegőből is megismerhessék a megyeszékhelyt és a szekszárdi bor termőhelyét, valamint a vadregényes gemenci vadrezervátumot

A programot az AN-2 típusú (beceneve: ANCSA, NATO fedőneve: COLT), 12 személy befogadására alkalmas gépünkkel valósítjuk meg.

Az ANCSA a világ legnagyobb egymotoros, kétszárnyú repülőgépe, minden reptéren a közönség kedvence. A világ minden táján használják, mintegy 40.000 gépet gyártottak ebből a típusból. Meghajtó motorja 9 hengeres, 30 liter űrtartalmú csillagmotor, teljesítménye 1000LE. A gép súlya 5,5 tonna.  

Az AN-2 néhány száz méteres pályán biztonsággal száll fel és le, és nem válogatós a talaj minőségét illetően sem. Könnyedén éri el a 180 Km/h-s utazósebességet, mellyel kb 900 km-t tud megtenni leszállás nélkül. Fogyasztása "csak" 150-180 liter/h, így egy sétarepülés alatt mintegy 50-60 liter repülőbenzint fogyaszt. A gép magassága 4 m, hossza 13 m, szárnyának fesztávja 18 m. Belső terét úgy képezték ki, hogy ejtőernyős ugrások elvégzéséhez is alkalmas legyen.

A program lefolyása csoportoknak:
– érkezés a repülőtérre, ismerkedés a reptérrel, gépekkel
– felszállás 12 fő részére, a csoport többi tagja addig a szabadban, vagy a reptér vendéglátó egységében tölti az időt, majd váltanak igény szerint.

Repülési útvonal: A Sárköz felett elrepülve délről érkezik a gép Szekszárd fölé, elrepülve Szőlőhegy fölött, berepülve a Tóth-völgybe, majd a város gerince felett kerüli meg a megyeszékhelyet. Kívánság esetén más útvonal is választható. Ezek az útvonalak szépen láttatják a Szekszárd Történelmi Borvidéket.

Szekszárdot elhagyva a Gemenci erdő fölé kerül a gép, érintve a Sió zsilipet, és onnan fordul vissza Őcsény irányába.

Repülési idő cca. 10 perc.

Látnivalók Bátaszéken

Bátaszék – Egyházművészeti gyűjtemény

A textíliák közül figyelmet érdemelnek a régi zászlók, a XVIII. század közepéről származó, arannyal dúsan hímzett miseruha. Emellett kiállítottak könyveket, ötvöstárgyakat is.

A bátaszéki emlékek közül bemutatnak XVIII. századi könyveket, többet a lebontott régi templom és a Mária-kápolna szobrai közül. Az ötvöstárgyak között kereszteket, kelyheket, ciboriumokat, szentségtartókat és ereklyetartókat is bemutatnak, és érdekes a népi vallásosság emlékeiből készült válogatás.

A Nagyboldogasszony-templom oratóriumában kapott helyet az egyházművészeti gyűjtemény, melynek kiállítása 1992-ben, a cikádori apátság alapításának 850. évfordulójára készült.

Bátaszék – Csanády gyűjtemény

A település és környékének gazdag régészeti, néprajzi és helytörténeti anyaga látható dr. Csanády György magángyűjteményében, ami a jégkorszaktól napjainkig nyújt áttekintést.

A több tízezer darabból álló régészeti anyag koronként rendszerezve tekinthető meg. Láthatunk régészeti emlékeket a kő-, a réz-, a bronz- és a vaskorból, a lengyeli, a hallstatti vagy a dunántúli mészbetétes edények népének kultúrájából, de a kelták, a rómaiak és a törökök idejéből is.

A Bátaszék környékének néprajzi emlékeit bemutató terem feleleveníti a valaha itt virágzó kismesterségeket, külön figyelmet érdemel a vidék fazekasságának gazdag és színes anyagát bemutató kiállításrészlet.

Bejelentkezéssel látogatható.

Római katolikus templom ( neogótikus stílusú, 1902 )

II. Géza monostortemploma helyén álló templom rossz állapota miatt, 1842-ben új templom építését rendelték el. Hofhauser Antal tervei szerint 1899-ben kezdődtek az építkezések, s a felszentelés 1903-ban történt. A templom érdekessége, hogy díszítései fafaragások: Jézus születése, feltámadása, Szent István (Vajk) király megkeresztelkedése, s István országának felajánlása a Szűz Máriának. 4 életnagyságú szobra van, Szent Margit, Szent Erzsébet, Szent Imre és Gonzága Szent Alajos kőbe zárt másai. Kitűnő állapotban lévő igen nagy orgonával büszkélkedhet, melyet egy bizonyos Angster, pécsi cég készített. 2200 sípból áll, a legnagyobbak 10 m magasak, a legkisebbek fél hüvelyk nagyságúak. 100 mázsát nyom össztömege.

Nepomuki Szent János kápolna

Építését a XVIII. század végére teszik, az első említés 1776-ban esik róla. A Báta felé vezető úton, a kőhídnál emelt kápolna. Ez a római katolikus kápolna a késői barokk stílus nyomait őrzi magán. Jellemzői a lizénás díszítései, s szobra a barokk szobrászat értékes alkotása. Állapota az évek során sokat romlott, 1991-ben ujjították fel falával és szobrával együtt. Bátaszék nevezetessége az innen elszármazott Ludditák zenekar.

Bonyhád – Fegyverkovács bemutatóműhely

Bonyhád – Tűzoltó Múzeum

1985. május 25-én nyílt meg a Tolna megyei Bonyhádon a helyi Tűzoltó Múzeum. Az intézmény 1l44 négyzetméter alapterületű, ami kiegészül egy 28 négyzetméteres galériával és egy korábban magtárnak használt épülettel. A kiállítóhely állandó kiállítása ?Tűzre, vízre vigyázzatok? címmel a szervezett tűzoltóságok előtti idők tűzvédelmét, elsősorban a céhek tűzoltói szolgálatát mutatja be. A galérián elhelyezett kiállítás az 1874-ben alakult Bonyhádi Önkéntes Tűzoltó Egyesület múltját és jelenét ismerteti. A volt magtárból átalakított szertárépület – a Hőgyész községben a XX. század elején épült eredeti mintájára készült – egyszintes, födém nélküli 70 négyzetméteres építmény, ahol korabeli fecskendőket helyeztek el.

Bonyhád – Bonyhádi-tőzegtavak

Terület nagysága: 13,5 ha. Fogható halak: ponty, csuka, amur, süllő.

Bonyhád-Majos – Majosi népművészek

 A település néphagyományának őrzői közül kettő műhelyébe is betérhetünk a Fő utcán végighaladva: itt dolgozik Tusa János fafaragó és Lőrincz Etel textiltervező iparművész.

Látnivalók Decsen

Decs – Babamúzeum

 A Sárköz hagyományait, szokásait, népművészetét babákon bemutató kiállítás. Farkas Lászlóné Pál Bözsi néni, decsi népművész által készített népviseleti ruhákba öltöztetett babák, különféle élethelyzetekbe beállítva, arányos méretű használati tárgyakkal együtt. Ezen kívül néhány felnőtt méretű teljes eredeti népviselet is látható, továbbá hagyományos motívumokkal díszített húsvéti hímestojások, festett bútorok, festett népi kerámiák, melyek mind magukon viselik Bözsi néni keze munkáját.  

Decs – Padlásmúzeum és galéria

Az ártérben élők hétköznapjainak: a kenderfeldolgozás eszközeinek, technikájának bemutatása, sárközi szőttesek kiállítása néprajzi-helytörténeti előadással kiegészítve.

Decs – Cserenci Vadászkastély és Vadaspark

A Decstől kb. 4 km-re fekvő látványosság egy trófeákból, halászati- és vadászereklyékből álló kiállítást foglal magában, egy körülkerített területen a helyi vadállomány élő példányait lehet megcsodálni természetes környezetükben. Megközelíthető busszal, gépkocsival vagy igény szerint lovaskocsival.

Decs – Tájház

Sárközi néprajzi, népművészeti gyűjtemény Egy régi, fehérre meszelt, vertfalú, tornácos házban kapott helyet az a gyűjtemény, amely a Sárköz hagyományos lakásberendezését mutatja be. Faragott és festett bútorokkal, szőttesekkel berendezett tisztaszoba, mázatlan és mázas kerámia-edényekkel ellátott szabadkéményes konyha, a lakószobában az ablak mellett pedig egy szövőszék is látható, amelyet működés közben is megfigyelhet a látogató. A további szobákban teljes népviseleti öltözeteket, és különféle szőtt és hímzett textíliákat lehet látni, amelyek a szűkebb környékre jellemzőek.

Látnivalók Szekszárdon

Szekszárd – Városnéző séta idegenvezetővel minden szombaton

Ebben a szezonban is indul a szekszárdi informatív városnéző séta, ahol az érdeklődők szakavatott idegenvezető segítségével ismerhetik meg Szekszárd kulturásis értékeit.
A városnéző séta a TOURINFORM iroda (Béla tér 7.) elől indul május 9-től október végéig minden szombaton 13.30 órakor. A program ára 500 Ft/fő, gyermeknek 50 % kedvezmény, minimum 6 felnőtt részvétele szükséges! Csoportok részére továbbra is tudunk magyar és idegen nyelvű idegenvezetést biztosítani ettől eltérő időpontban is!

Előzetes jelentkezés és tovább információ:
7100 Szekszárd, Béla tér 7.
Tel.: 74/315-198
Fax: 74/510-131 

Szekszárd – Babits Ház

Ebben a házban született Babits Mihály 1883. november 26-án. A ház a 19. század elején (de egyes források szerint 1780 körül) épült. A költő anyai nagyapja, Kelemen József 1852-ben, szekszárdi letelepedésekor vásárolta meg. Itt született Babits Mihály, aki sokat tartózkodott és alkotott ezen a helyen. 1967-ben nyitották meg itt az első kiállítást, amely a költő életét, használati tárgyait mutatta be. 1983-ban, a költő születésének 100. évfordulójára újjáalakították a kiállítást, az egész épület múzeummá vált. A ház udvarán a töprengő költő szobra Farkas Pál szobrászművész alkotása, 1981-ben avatták fel.  

Szekszárd – Bogár Tanya

Az 1800-as évek elején épült két népi műemlék épületben látogatható a Sárközt bemutató néprajzi magángyűjtemény. Látható a tisztaszoba, a nyitott kéményes konyha, a gazdasági felszerelések gyűjteménye, a présház és a pince. A tárgyak többsége több, mint 100 esztendős és jónéhány ritkaság is található közöttük. A bemutatás összeköthető sárközi előadással, népdaltanítással, kérésre borkóstolóval a helyszínen. Nyitvatartási idő nincs, a gyűjtemény előzetes egyeztetés alapján tekinthető meg.  

Szekszárd – Mázeskalács, Gyertyaöntő és Cukorkakészítő Múzeum

 A múzeum bemutatja többek között a mézeskalácsos mesterség történetét, a verőfás és spriccelt mézeskalácsok, a cukorkák, a húzott és csurgatott gyertyák eszközeit és gyártástechnológiáját. A múzeumban nemcsak az édes mesterségek történetét, de a jelenét is megismerhetjük: rendszeresen tartanak mézeskalács-díszítés bemutatót, ekkor a látogatók maguk is kipróbálhatják kézügyességüket.  

Szekszárd – Wossinsky Mór Múzeum

 A múzeumot 1895-ben alapították. Wosinsky Mór apátplébános (1854-1907) és Apponyi Sándor gróf (1844-1925) akkor ajánlották fel e célra régiséggyűjteményüket, amit a megye elfogadott, és döntött a múzeum építéséről. Az első kiállítás 1898. június 4-én nyílott meg a gimnázium épületében, ami 1901 augusztus 1-jéig adott helyet a múzeum gyűjteményének. A múzeum épülete 1902. november 1-jén fogadta az első látogatókat.

Szekszárd – Kilátó

1983-ban állították fel a város címerének jelképeiből felépített kilátó kompozíciót. Valószínűleg a felírt élő közéleti személyek neveivel okozott jogos kritikák is közrejátszottak abban, hogy a funkciójának kiválóan megfelelő alkotás befejezetlen maradt. A talapzat apszisaiba elképzelt várostörténeti domborművek sajnos nem készültek el.

Szekszárd – Templom

A Béla teret az 1805-ben épült copf stílusú templom őrzi, melynek nevezetessége, hogy Közép-Európa legnagyobb egyhajós temploma. Naponta háromszor harangjáték hallható. Szemben a pestisjárvány szomorú emlékét őrző Szentháromság-szobor.  

Szekszárd – Vármegyeháza

 A Béla teret nyugatról a régi Vármegyeháza keletről zárja le. A klasszicista épülettömböt Polláck Mihály tervezte, 1836-ban építették, az átadás emlékét a belső udvaron ma is látható tiszafák őrzik. Ugyanitt kerülnek bemutatásra az I. Béla király által alapított, 1061-ben emelt monostor romjai, mely köré rendház és vár épült. A kereszténység megszilárdításában fontos szerepet játszó I. Béla szobra egyébként a róla elnevezett téren látható, Lessenyey Márta alkotása. A Vármegyeháza ma hivataloknak és a levéltárnak ad otthont, utóbbiban kiállítások tekinthetők meg. Az épület külső udvarán található a díszes Borkút, Baky Péter és Szatmári Juhos László alkotása. A Borkút csapjaiból neves alkalmakkor bor folyik.  

Szekszárd – Művészetek háza

Az épület eredetileg zsinagóga volt.

1897-ben épült mór stílusban, Hans Petschnigg grazi muegyetemi tanár tervei szerint. A "Művészetek Háza" funkciót 1984 óta tölti be.

Az orgonát a drezdai Jehmlich orgonagyár készítette 1989-ben. Csúszkaládás orgona mechanikus játszótraktúrával. Két manuál, 30 regiszter. Elektronikus setzer 64 kombinációval.  

Szekszárd – Wossinszky Mór szobra

A Wosinsky Mór Megyei Múzeum bejárata előtt a múzeumalapító bronzportréja Farkas Pál alkotása.  

Szekszárd – Szórakozóhelyek

  • Diós Digó Teaház
    Cím: Csatári torok 1.
    Tel: 06 70 219 6710
  • Elvis Café + Drink
    Cím: Tinódi u. 8.
    Tel: 06 74 415 636
  • Húsvasaló Pub
    Cím: Rákóczi u. 10.
    Tel: 06 30 993 5262
  • Incognito Club + Garden
    Cím: Garay tér
    Tel: 06 74 511 010
  • Rolling Rock
    Cím: Széchenyi u. 20.
    Tel: 06 74 510 508
  • Café Sam
    Cím: 7100 Szekszárd Alisca u. 18.
    Tel.: 74/316-501
  • Joker Bár
    Cím: 7100 Szekszárd Pollack M. u. 8.
    Tel.: 30/431-1504
  • Senex Drink Bár
    Cím: 7100 Szekszárd Mátyás kir. u. 71.
  • Szilfa Söröző
    Cím: 7100 Szekszárd Csatári u. 21.
    Tel.: 30/431-1504 

Szekszárd – Vendéglátóhelyek

  • Arany Kulacs Kisvendéglő

     

     

     

     

    • Cím: 7100 Szekszárd, Nefelejcs köz
    • Honlap: www.cegtudakozo.hu
    • E-mail: postmaster@aranykulacs1.t-online.hu
    • Telefon: +36-74/413-369
    • Fax: +36-74/419-449
    • Nyitva tartás: minden nap 12.00-24.00
    • Besorolás: II. kategória
    • Férőhely: 60 fő
    • Nem dohányzó terem férőhelye: 30 fő
    • Szabadtéri férőhely: nyáron terasz 40 fő
    • Jellegzetes ételek: betyár pulyka, somogyi fatányéros, szezámmagos csirkejava salátával, pulykasteak juhtúrós palacsintával, tócsi, dödölle
    • Jellegzetes italok: 60 féle minőségi palackozott szekszárdi bor
    • Beszélt nyelvek: német, angol, olasz
    • Étlap nyelve: magyar, német, angol
    • Szolgáltatások: parkoló, borkóstolás, kutya bevihető, fizetés hitelkártyával, diétás konyha, vegetáriánus konyha, gyermek menü, gyermekülés, etetőszék, gépzene, gyerekek rajzolhatnak, autóval, kártyával játszhatnak
  • Főispán Étterem

     

     

     

     

    • Cím: 7100 Szekszárd, Béla tér 1.
    • Honlap: www.foispanetterem.hu
    • E-mail: info@foispanetterem.hu
    • Telefon: +36-74/312-139
    • Fax: +36-74/312-139
    • Nyitva tartás: H-Cs.: 11.30- P-Sz.:11.30-24.00 V.: 11.30-
    • Besorolás: II. osztály
    • Férőhely: 110 fő
    • Nem dohányzó terem férőhelye: 20 fő
    • Különterem férőhelye: 20 fő
    • Jellegzetes ételek: magyar és a nemzetközi konyha
    • Jellegzetes italok: borok
    • Beszélt nyelvek: német, angol
    • Étlap nyelve: magyar, német, angol
    • Szolgáltatások: parkoló, buszparkoló, borkóstolás, vegetáriánus konyha, gyermekmenü, gyermekülés, etetőszék, gépzene
  • Háry Étterem

     

     

     

     

    • Cím: 7100 Szekszárd, Kadarka u. 100.
    • Telefon: +36-74/416-982
    • Fax: +36-74/416-982
    • Nyitva tartás: minden nap 12.00-24.00
    • Besorolás: II. kategória
    • Férőhely: 90 fő + 16 fő terasz
    • Nem dohányzó terem férőhelye: 16 fő
    • Különterem férőhelye: 24 fő
    • Szabadtéri férőhely: 16 fő
    • Jellegzetes ételek: magyar konyha, pizza
    • Jellegzetes italok: szekszárdi borok
    • Beszélt nyelvek: angol, olasz, német, szerb-horvát
    • Étlap nyelve: magyar, angol, olasz, német
    • Szolgáltatások: zárt, őrzött parkoló, buszparkoló, borkóstolás, légkondicionálás, gépzene, előzetes bejelentkezés esetén borkóstolási lehetőség a borospincében
  • Ízlelő Családbarát Étterem

     

     

     

     

    • Cím: 7100 Szekszárd, Bartina u. 12/a
    • Honlap: www.izleloetterem.hu
    • E-mail: etterem@kek-madar.hu
    • Asztalfoglalás, rendelés: +36-74/510-406
    • Nyitva tartás: hétköznap 1130 – 1530
    • Férőhely: 24 fő
    • Nem dohányzó terem férőhelye: 24 fő
    • Jellegzetes ételek: Tejszínes karfiolleves vajas galuskával, Csirkemell rizottó vajas pecsenyelével, Párolt harcsaszelet Kárpáthy módra vadrizzsel, Hátszínszelet fűszeres vajjal, angolos zöldségekkel, Gyümölcsös túrógombóc joghurttal, áfonya tükrön.
    • Szolgáltatások: 3 féle menü-kínálat (hagyományos, kímélő, vegetáriánus); céges és családi rendezvények szervezése, biztosítása nyitvatartási időn túl is; családbarát körülmények (etetőszék, gyerekétlap, belső játszótér, pelenkázó); előrendelési és elviteli lehetőség; speciális igényű (pl. ételallergia, diabétesz, érrendszeri problémák) vendégeink számára egyénre szabott ételkínálat összeállítása.
    • Az Ízlelő kiemelkedően higiénikusan működő étteremként 2008. őszétől jogosult a Fehér Liliom zászló használatára.
  • Szász Söröző Étterem

     

     

     

     

    • Cím: 7100 Szekszárd, Garay tér 18.
    • Honlap: www.extra.hu/szaszsosozo
    • E-mail: szaszsosozo@freemail.hu
    • Telefon: +36-74/312-463
    • Fax: +36-74/312-463
    • Nyitva tartás: szombatig 10.00-24.00 , vasárnap 10.00-16.00
    • Besorolás: II. kategória
    • Férőhely: 100 fő
    • Nem dohányzó terem férőhelye: 15 fő
    • Különterem férőhelye: 20 fő
    • Jellegzetes ételek: magyaros, tájjellegű ételek
    • Jellegzetes italok: borok, 4 féle csapolt sör, 20 féle palackozott sör, koktélok
    • Beszélt nyelvek: német, angol
    • Étlap nyelve: magyar, német, angol
    • Szolgáltatások: parkoló, buszparkoló, borkóstolás, élő zene igény szerint rendezvényekkor, kávézó, vegetáriánus konyha, gyermekülés, gépzene, családi , céges rendezvények, állófogadások, lakodalmak szervezése, parti szervizek, borkóstolós estek lebonyolítása 2 helyszínen (helyben és a főiskola éttermében), hétköznap menü, menü szállítás, Darts gép.
  • Toscana Étterem és Kávézó

     

     

     

     

    • Cím: 7100 Szekszárd, Szent István tér 3-5.
    • Honlap: www.toscana-etterem.hu
    • E-mail: info@toscana-etterem.hu
    • Telefon:

       

       

       

       

      • 36-30/6919-677
      • +36-30/6919-688
    • Nyitva tartás: H-Cs.: 11.30-17.00 P-Sz.:11.30-24.00 V.: Zárva
    • Besorolás: III. osztály
    • Férőhely: 2 x 50 fő
    • Szabadtéri férőhely: nyáron terasz 40 fő
    • Jellegzetes ételek: magyar és a nemzetközi konyha
    • Beszélt nyelvek: magyar, német
    • Étlap nyelve: magyar
    • Szolgáltatások: üzleti ebédek, osztálytalálkozók, állófogadás, bankettek, vacsorával egybekötött borkostolók, családi összejövetelek és egyéb rendezvények

Látnivalók Bátaapátiban

Bátaapáti – Apponyi-kúria

Az egykori Apponyi-kúriát 1840 -es évek táján emeltek, napjainkban az erdőgazdaság épülete.  

Bátaapáti – Üveghuta

A település nevezetessége az egykoron működő Üveghuta.

Bátaapáti – Evangélikus Templom

Apathi-t, a középkori monostori földet 1903 óta nevezik Bátaapátinak. A település a 150 éves török uralom idején elnéptelenedett, 1730-tól a Mercy, majd az Apponyi földesúri család németországi evangélikus jobbágyokat telepített ide. A falu az 1780-as években már ezernél több lakost számlált. Az 1781. évi türelmi rendelet engedélyezte számukra egyházközség szervezését és templom építését. A kőből és téglából készült későbarokk evangélikus templomot 1789-ben szentelték fel. A 28 méter magas, sisakos tornyú, 23×13 méter alapterületű épület 600-700 személy befogadására alkalmas. Két harangja Fischer János pécsi műhelyéből való. A templomot fokozatosan és igényesen felszerelték toronyórával, orgonával; a szószékoltárt Wits István akadémiai festő művével díszítették. A 215 éves műemlék jellegű templom változatlanul őrzi eredeti berendezését, díszes karzatát. A templom karbantartásáról a gyülekezet rendszeresen gondoskodott (felújították 1820-ban, 1897-ben, 1905-ben). Az 1906-ban kitelepített németek és leszármazottaik adományaiból kicserélték a tetőszerkezetet és bevezették a villanyáramot. Bátaapáti egykori és mai lakói számára a hajdani erős vár az összefogás jelképe. Kolta László (helytörténész)

Látnivalók Várdombon

Várdomb – Török kút

A település nevezetessége a Török kút.

 

   

 

Látnivalók Bátán:

Báta – Bátai tavak

A horgászat szerelmeseinek kellemes kikapcsolódást biztosít a terület.

 Báta – Tojásfestés

A híres bátai tojásfestő asszonyok mutatják be a tojásfestés művészetét.  

Báta – Fekete Gólya Ház

 A Bátáért Egyesület 2004 óta dolgozik az egykori református iskola és tanítói lak műemlék épületének megmentésén és múzeummá alakításán. A felújítás során a tető, épületszerkezet helyreállítása megtörtént és folyamatban van a nyílászárók elkészítése, villanyszerelés, belső vakolás. Az épület tervei mellett teljesen kész a jövendőbeli létesítmény projektje, melyhez már csak anyagi forrásokra van szükségünk. A fekete gólya igen ritka és védett madár, melynek Európában a legsűrűbben lakott fészkelő-helye Gemencben található. A madár életmódjára jellemző, hogy igen nehezen figyelhető meg az élőhelyén, mivel rokonával ellentétben nem tűri jól az emberek közelségét. Mivel egyike a veszélyeztetett fajoknak, fontosnak tartjuk, hogy minél szélesebb körben ismertessük meg az emberekkel más Gemencben élő fajokkal együtt a fekete gólya életmódját és szerepét a környezeti egyensúlyban. Célcsoportunk minden korosztály, amely érdeklődik a környezet és az állatvilág iránt, elsősorban azonban az iskoláskorú gyerekek, akik már aktívan bevonhatók a tevékenységekbe és játszva tanulhatják meg környezetünk megóvását. Továbbá azok a speciális érdeklődésű hazai és külföldi személyek, akik kimondottan a fekete gólya iránt érdeklődnek, akár kutatás céljából is. A kiállítás megvalósítása elsősorban a szemléletformálás és a környezettudatos magatartás kialakítása miatt fontos. Úttörő kezdeményezés egy olyan kiállítás létrehozása, mely elismerteti, meghonosítja ezt a fajta interaktív, természettudományos játszóházat, amely már kialakulóban van a Természettudományi Múzeumban is, valamint illeszkedik a Duna-Dráva Nemzeti Park azon céljához, hogy minél több speciális téma köré csoportosuló kiállítóhely jöjjön létre. Az országban és tudomásunk szerint Európában sincs olyan kiállítóhely, mely kifejezetten a fekete gólyára specializálódott. Az intézmény létrehozásával megvalósul a Fekete Gólya Ház a Gemencet és elsősorban a fekete gólya életét bemutató interaktív beltéri és udvari kiállítóhelye, foglalkoztató, mely lehetőséget teremt tapasztalatok útján megismerni a speciális életközösséget. A Bátáért Egyesület egy olyan, 21. századi interaktív természettudományi múzeumot kíván létrehozni és működtetni, mely komoly vonzerőt jelent, s mely elősegíti a település fejlődését, turisztikai vonzerejének növelését.  

Báta – Halászház

A Duna szabályozása előtt az itt lakók életmódját elsősorban a Duna, másodsorban a Sárvíz és a Báta folyó, valamint a dombvidékről eredő patakok határozták meg. Jelentős szerepet töltött be a falu életében a szárazföldi és vízi utak találkozásában lévő kikötő és révátkelés. A Duna évszázadok során az egész területet bebarangolta, amely még most is tele van régi medrekkel, holtágakkal, tavakkal. A 18. századi adatok szerint a terület 25%-a művelhető csupán, a többi erdős, nádas, vizenyős terület volt. A vadvizekben gazdag vidék régen eszményien alkalmas volt a halászat minden válfajának űzésére. A Bátán élő emberek egyik megélhetési forrását a földművelés és a legeltető állattartás mellett a halászat jelentette. A Halászház épülete egy emberöltővel korábbi, mint a Tájház, ideális helyszín a vízből élők életmódjának a bemutatására. Az épület utolsó lakója Kriskó Imréné Takaró Erzsébet volt, a család jelentősebb földterülettel nem rendelkezett. Az utcára merőleges gerincű hódfarkú cseréppel fedett épület vert falú, döngölt föld padlózatú, három helyiségből álló egyszerű kis ház, melynek berendezése a halászatból élő emberek életmódját tükrözi. A lakóépület mögötti helyiségben a különböző halászó szerszámok: villing, kece, pirittyháló, nyomó, tapogató, varsa, dobóháló, emécső, szapu, bárka, csáklya, szigony, jégvágó láthatók. Udvarában halászkunyhó és ladik idézi a múltat. Báta Község Önkormányzata a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által meghirdetett Múzeumpártoló önkormányzat -2003 című pályázaton II. díjat nyert. A tájház a Magyarországi Tájházak Szövetsége Év tájháza című pályázatán, 2005-ben elnyerte az Év tájháza címet.  

Báta – Czencz Galéria

Báta, a Sárköz déli peremén fekvő több, mint kétezer éves Duna parti község hívja, várja látogatóit a Czencz János festőművész emlékház-múzeumába és leánya Huszákné Czencz Marietta tojásfestő műhelyébe.  

Báta – Fazekasház

Fazekasműhely Báta Épült 1994-ben Szodorainé Mohr Szilvia Keramikus 1976 május 22-én születtem Szekszárdon, Gyermekkoromat Decsen és Bátán töltöttem, jelenleg Szekszárdon lakom. 1994-ben végeztem Bonyhádon a Népi kismesterségek oktató iskola fazekas szakán. Munkáimban az ősi motívumokat és magam ízlésvilágát formázom meg. Mezőtúri áttört kerámia szépsége érintett meg, melynek 300 éves kultúrtörténete van. Különleges magam kikísérletezett mázzal készül. 1996 tól 1999-ig Decsen a Faluházban dolgoztam. Nyári táborok alkalmával nagyon sok gyermekkel foglalkoztam, és láttam az alkotás örömét arcukon. 1999 -ben Szekszárdi Borút Egyesület alapító tagja, majd Borút állomáshely lettünk. /Sárközi ételek, finom borok kaphatók/ családi házunkban Bátán. Kerámia műhelyben használati, dísztárgy és kerámia szám vásárolható. 2001, 2002, 2003, 2004, Turisztikai kiállításon vettem részt a Tolna megyei standon .2003-ban családom megalapította a Sárközi Fazekas Hagyományok Ápolása és Meghonosítása Bátán Közhasznú Alapítványt, melynek célja ?Sárköz? egyedülálló népművészetének ápolása. Az elkészült munkákból, kiállítás látható az Alapítvány Galériában, Báta Fő .út 58. Szeretettel várunk minden érdeklődőt.  

Báta – Tájház

Sárköz a magyar népművészeti hagyománykincs egyik leggazdagabb központja. A Duna szabályozása után a művelhető földterületek megnövekedésével, viszonylag jómódúvá vált a lakosság, ezért pompás népviselet fejlődött ki, amely számos lehetőséget adott a díszes szőttesek, rojtkötések, csipkevarrások, hímzések kialakulására. Báta többségében katolikus lakosságával sajátos helyet foglal el a reformátusok lakta Sárközben a vallási különbözőségből eredő eltérő életmóddal, népszokásokkal, népviselettel. A település önkormányzata – a 1980-as évek végén – felismerve a település hagyományainak, sajátos népi kultúrája megőrzésének és bemutatásának fontosságát, az Általános Művelődési Központ intézményén belül megalapította a Tájházat. Létrehozásának szorgalmazója a helytörténeti szakkör vezetője Kiss Lászlóné B.Tóth Erzsébet volt, aki a helytörténeti szakkör tanulói valamint a nyugdíjas klub bevonásával kezdte el Báta község területéről a hagyományos paraszti kultúra valamint a halászatból élő emberek tárgyi emlékeinek összegyűjtését. A gyűjtés továbbra is folytatódik az időközben létrehozott Bátai Tájházért és Népi Kultúráért Közalapítvány segítségével. A kiállítási tárgyak száma jelenleg mintegy 1800 db. A tárgyak nagy részét ellenszolgáltatás nélkül a falu lakói ajándékozták a közgyűjteménynek. A Tájház a településre jellemző építészeti értékeket őriz. Az épületet P. Sümegi Mihály földműves-kisbirtokos, községi másodbíró építtette 1887-ben, leszármazottai birtokolták a 20. század végéig. Jellegzetes sárközi parasztház. Fésűs beépítésű, utcára merőleges gerincű, nyeregtetős, részben vert falú, részben vályogból épített, hódfarkú cseréppel fedett, fehérre meszelt épület un. hosszú ház. Tisztaszoba, fojtott konyha, lakószoba, konyha, fűstös konyha és kamra helyiségekből áll. A portán a lakóépületen kívül pajta, istálló, kocsiszín, présház, terménytéroló góré és ól található. A tájház állandó kiállítása a Duna szabályozása után meggazdagodott – sárközben élő – katolikus földműves lakosság életmódjának, gazdálkodásának, népi kultúrájának tárgyi emlékeit mutatja be valamint a kézműves műhelyében lehetőség van a hagyományos kismesterségek elsajátítására is és ugyanitt látható a himestojás kiállítás is. A tájház jelentős gyűjteményi anyagából kiemelendők a Sárközben csak a bátai katolikusok körében ismert és alkalmazott csipke varrás a pöndőkötés? és a viaszos tojásírás tárgyi emlékei. A tájház elsősorban a katolikus lakosság életmódját, népviseletét, szokásait, hagyományait mutatja be, de a kisebb lélekszámú reformátusok tárgyi emlékei is helyet kapnak benne. Báta Község Önkormányzata a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által meghirdetett Múzeumpártoló önkormányzat -2003 című pályázaton II. díjat nyert. A tájház a Magyarországi Tájházak Szövetsége Év tájháza című pályázatán, 2005-ben elnyerte az Év tájháza címet  

Báta – Kálvária Kápolna

A kálvárián a kápolna 1861-ben épült a hívek adakozásából kőből és téglából. A kápolnához vezető meredek úton 14 téglából épített, fehére meszelt stáció vezet. A kápolna előtt 3 kereszt áll, középen Krisztus, jobb és ball oldal a két lator. Egy korabeli feljegyzés: Kálvária hegy körülbelül 50 öl magaslatra emelkedik a római kthl. templom, paplak, iskola és városháza felett; a\ hegycsucsán – honnét a\ világ négy részire a legregényesebb kilátás gyönyörködteti a\ szemlélőt és Pest, Bács-Bodrog, Baranya és Tolna megyék nagyobb része látható – épült 1861/62. években a\ buzgó katholikus hivek fillérein egy csinos kápolna és a szokásos statiok a\ csiga alaku uton, mely a\ kálváriára vezet Kelt Bátán April hó 28. 1865 Kálvária kápolnában, a fogadalmi napon, minden évben szeptember 14-én 10:00-kor tartják a szentmisét.

 

Látnivalók Mórágyon

Mórágy – Helytörténeti Gyűjtemény

Mórágy legmagasabb épülete az Első Mórágyi Hengermalom. 1981 óta a Helytörténeti Gyűjteménynek ad otthont. Megtekintése minden ide látogatónak ajánlható.  

Mórágy – Mórágyi-rög

A Völgység települése, dombos, erdős területű, a település és környéke alatt elhelyezkedő gránit tömb a Mórágyi rög néven ismert. Valaha itt bányászták az ország egyik leghíresebb kövét a mórágyi gránitot. Ennek emlékét számos szárazon rakott pincebejáró homlokfala őrzi ma is. A felhagyott kőbánya sokáig szabadtéri rendezvények kedvelt helyszíne volt.

Lovarda

Weboldalunk használatával Ön elfogadja a cookie-k használatát. Bövebben

Általános adatvédelem A Longweekend.hu Szerkesztősége (továbbiakban Szerkesztőség) tiszteletben tartja és védi a vele a weboldalán keresztül, vagy más módon kapcsolatba kerülő személyek személyes adatait. Ez az adatvédelmi nyilatkozat vonatkozik a Longweekend.hu mindazon weboldalaira, termékeire és szolgáltatásaira, amelyek adatokat gyűjtenek. Sütik és hasonló technológiák A sütik (cookie-k) olyan rövid szöveges fájlok, melyeket a megtekintett honlapok helyeznek el a számítógép böngészõjében. A cookie-kat széles körben használják a honlapok hatékony üzemeltetése vagy webes szolgáltatások és funkciók nyújtása céljából. A cookie-k lehetnek „állandó" vagy „ideiglenes" cookie-k. Az állandó cookie-t a böngésző egy meghatározott időpontig tárolja, feltéve, hogy azt a felhasználó korábban nem törli, az ideiglenes cookie-t azonban a böngészõ nem tárolja, az a böngészõ becsukásával automatikusan törlődik. A cookie-k által történő adatkezelést a felhasználó a legtöbb böngészőprogramban személyre szabhatja, így akár le is tilthatja. A cookie-k letiltása esetében azonban előfordulhat, hogy a honlap, illetve valamely tartalom vagy a honlapon elérhető szolgáltatások nem vagy csak korlátozott formában érhetõek el. Az Ön személyes adatainak felhasználása A legtöbb Longweekend weboldal "sütiket" használ, melyek olyan apró szöveges fájlok amiket a számítógépén tárolunk, az oldalak működtetéséhez segítségül és az online aktivitásról való adatgyűjtéshez. Például, sütik segítségével tároljuk a preferenciákat és azok beállításait, segítünk a bejelentkezésben, felvesszük a harcot a csalásokkal és elemezzük a webhely működését. A sütik (cookie-k) általi adatkezelés célja bizonyos szolgáltatások nyújtása, például a Felhasználók azonosítása abból a célból, hogy a Felhasználók számára kedvezõbb tartalmat lehessen kialakítani, valamint hogy a Felhasználók érdeklõdésének megfelelõen kerülhessen sor a Honlap, vagy az egyes szolgáltatások továbbfejlesztésére, illetve hogy a Felhasználó az oldalra történő, azonosítást követő bejelentkezése után minden további, belépéshez kötött Szolgáltatást igénybe vehessen. A sütik (cookie-k) általi adatkezelés célja lehet továbbá anonimizált látogatottsági információk gyűjtése. Amennyiben a süti (cookie) elhelyezéséhez a Felhasználó nem járul hozzá, azt a saját böngészőjében elvégzett beállítások (tiltás, visszavonás) útján teheti meg. Ebben az esetben ez bizonyos szolgáltatások igénybevételét korlátozhatja vagy megakadályozhatja. Hogyan használjuk fel az Ön személyes adatait A Szerkesztőség szerverei a Honlap mindegyik hozzáférési szintjén automatikusan regisztrálják (naplózzák) a Felhasználók IP-címét, a felhasznált operációs rendszer és böngészõprogram típusát, a látogatott oldalak URL címét, a látogatás idejét. Ezeket az adatokat a Szerkesztőség kizárólag összesített, anonimizált és feldolgozott formában kezeli a Honlapon esetleges hibáinak kijavítása, minõségük javítása érdekében és statisztikai célokra. A személyes adatok kezelésének időtartama A Szerkesztőség csak az adatkezelési cél megvalósulásához szükséges ideig kezeli az Ön személyes adatait. A személyes adatai kezelésének az idõtartamát jogszabály is elõírhatja a törvényen alapuló adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése érdekében. Személyes adatainak hozzáférhetősége Bármikor megtekintheti és szerkesztheti személyes adatait, köztük számlázási és fiókadatait, adatvédelmi, online biztonsági, valamint adatmegosztási beállításait a Longweekend.hu oldalon a megfelelõ menüpontok segítségével. Az ügyfélszolgálat segítségével bármikor törölheti a fiókját. További adatvédelmi információk A személyes adatival kapcsolatos kérdések esetén, kérjük írjon belső üzenetet az oldalunkra belépve.

Close