Longweekend.hu

Szálka története

Szálka történelme Mausz kápolna

Szálka közel ezeréves történetének első szakaszában a honfoglalástól a németek XVIII. század végén történt betelepítéséig néhány házra kiterjedő apró falucska volt. A birtoklevelek, adóívek szerint lakosai magyarok, majd a török megszállást követően szerbek (rácok) volt. A falu jelentősebb fejődésének csak a német betelepítést követően indult. A XIX. sz. elejére lélekszáma meghaladja a másfél ezret, ez a legnagyobb eltartott népességszám a település életében.

A honfoglalás után a Gut-Keled nemzettség szállás birtokainak egyike. Szálka község legrégibb névalakja Zaka, azaz Szaka vagy Száka. Az 1015. évi pécsváradi oklevél birtokjegyzékében már nyoma van. Az 1300-as évek eleji tizedjegyzék szerint már akkor plébánia volt, templommal rendelkezett.

Szigetvár eleste, 1566 előtt az ottani egyik tisztnek, Hennyey Lászlónak a fizetéséhez tartozott a szakai adó. Az 1565-ös török adójegyzék (defter) szerint Szálka két részből állt: Wég-Szaka 10 házzal és Felső-Szaka 5 házzal. Az 1690-es összeírásban már két Szálka volt: Kis Szálka 12 házzal és Nagy Szálka 15 házzal. Mindkettő a török kiűzése idején pusztult el. A török alatt a XVI. sz. óta nevezték az írások Szálkának, de még vegyesen az eredeti Szaka-val. Csak az 1910. évi országos helynévrendezéskor lett hivatalosan is Szálka.

A török dúlások idején magyar lakossága elpusztult vagy elmenekült. Helyükre a törökökkel felnyomuló rácok települtek. A rácok vándorló pásztorkodó életmódot éltek, amihez a szálkai adottságok (nagy erdő) kitűnő lehetőséget biztosítottak. 1715-ben kilenc ház volt Szálkán.

Az 1720. évi összeírások alkalmával csak három rác és tíz magyar családot számoltak össze. Ebben az időben a Batthyány család birtoka volt, de nem sokat törődtek vele, mivel a magyar lakossága kezdte elhagyni. Ezért az elhagyott, üresen álló birtok hatalmas erdőségeivel a pásztorkodó rácoknak valóságos menedékhelyévé vált egészen 1776-igm az első német telepesek Szálkán való megjelenéséig.1720 után Tolna megye német telepesekkel való benépesítése idején az “engedetlen rácokat” három faluba összeköltöztették (Grábóc, Alsónána, Szálka). Később Grábócon új, nagy görögkeleti templomot és kolostort alapítottak.

Az 1728-as összeírások szerint Szálkán kilenc magyar család volt, valamennyien szabad költözésű jobbágyok. Az első német telepesek 1776-ban jöttek Szálkára (nyolc család). Az 1780-as években történt az első nagyobb arányú német betelepülés, mert az 1783-as adatokkal, kb. 368 görögkeleti szerb és 341 római katolikus német lehetett Szálkán. A német telepesek – Dr. Schmidt szegedi egyetemi tanár szerint (a nyelvjárás analógiája alapján) – zömmel a würzburgi érsekség területéről települtek Szálkára. Vannak azonban sziléziai eredetűek is, amit nevük – gúnynevük (schlesinger) – bizonyít. A föld nagy részét és a különböző előnyöket a korábban érkezettek élvezték a második hullámban (1796 körül) vagy az újonnan jöttekkel szemben. Ezek már csak kis földet (a silányabbikból), illetve házhelyet kaphattak, ezeket nevezték kis házasoknak.

Az 1818. évi egyházmegyei kimutatás szerint az összlakosság Szálkán 1565 fő volt, amelyből 833 a német, 672 a rác. Az ezt követő három éven belül a szerbek (rácok) részéről részleges továbbtelepülésnek kellett történnie, mert az 1821-es adat alapján a község lakosainak száma 1203 főre apadt, amikor a németek száma 900, a szerbeké már csak 303 volt.

Az 1829. évi jegyzői jelentés alapján az összlakosság 1192 fő, ebből 880 római katolikus(német), 312 óhitű rác. Földesuruk, herceg Batthyány Fülöp robotja alatt vannak. A birtokviszonyok a következőképpen néztek ki: 35 jobbágytelek, 63 földet bíró, 32 zsellér, 116 kisházas és mesteremberek. Foglalkozásuk: szántás, vetés, szőlőművelés, napszám. Már akkor is megemlékeztek a nagyarányú talajerózióról, a rétek elöntéséről a záporok idején. 1914-ben még 34 ház volt szerb tulajdonban, de 1930-ban a Jugoszlávia javára történt optálás folytán vagyonukat eladták és kivándoroltak. Egyetlen szerb család maradt a faluban, így 1945-ig Szálka tiszta német község volt.

1937-ben a Tolna Megyei Adattár szerint Szálkának 1375 lakosa, körjegyzője, segédjegyzője van, a katolikus iskolában két tanító tanít. A falu földbirtokosa Montenouvo Nándor 1330 holddal, a volt úrbéresek 240 holddal rendelkeznek. Az adattár felsorol még két asztalost, két cipészt, egy kovácsot, egy mészárost, két szabót, három vegyeskereskedőt és két vendéglőst.

A faluban 260 házszám volt annak idején, de abból 20 csak házhelyet jelölt, 240 házban laktak.

Nagygazdák nem voltak a községben, a leggazdagabbak 15-20 holddal rendelkeztek, nagyon sok szegény napszámba járt. A szálkaiak földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkoztak, szőlőt műveltek a decsi határban, amely tele volt tanyával. Ritka volt az olyan 10 holdnál nagyobb vagyonnal rendelkező gazda, akinek nem volt szőlője.

A II. világháború Szálkát sem kímélte. 61 katona halottja volt a falunak, 55 főt elhurcoltak málenkij robotra, közülük 14-en haltak meg. A faluban a németek is folytattak kényszersorozást.

Az első telepesek 45 őszén jöttek Szálkára a Heves megyei Erdőkövesdről, mintegy 20 család. Olyanok házába költöztek, akik a Volksbundnak voltak tagjai.1946. május 22-én nagy változások történtek, a 243 családból talán 43 család maradt, a többieket kitelepítették Németországba. A kitelepített német lakosság helyére főleg Heves megyei magyar telepeseket hoztak. Jöttek még Szekszárdról, valamint Budapestről.A földosztási adatok alapján összesen 104 juttatás történt. A különböző ígéretekkel idecsalogatott emberek azonban látva a nehézségeket – pl.: a terménybeszolgáltatási kötelezettségeket – a helyi adottságokat sem tudták kihasználni. Nagyrészt ipari munkások voltak, a különböző ipari üzemek termelésének megindítása után visszaköltöztek eredeti lakóhelyükre. Így a község lélekszáma 1949-re 686 főre apadt.

A falu lakossága a hatvanas évekre konszolidálódik. Az üres házak egy részét a kitelepítés elöl más falvakból elmenekülő német családok, kakasdiak, aparhantiak vásárolják meg. Német nyelvoktatás az iskolában az 1960-61-es tanévtől, az óvodában pedig az 1976-77-es tanévtől indult meg. A falu szövetkezete ugyan egyesült az őcsényi termelőszövetkezettel, a település mégis el tudta kerülni a körzetesítést, mindvégig önálló maradt az elmúlt évtizedekben. A falu a völgységi járásból átkerült a szekszárdiba a 60-as évek második felében, amikor másutt a centralizáló és körzetesítés volt napirenden.

 

 

Weboldalunk használatával Ön elfogadja a cookie-k használatát. Bövebben

Általános adatvédelem A Longweekend.hu Szerkesztősége (továbbiakban Szerkesztőség) tiszteletben tartja és védi a vele a weboldalán keresztül, vagy más módon kapcsolatba kerülő személyek személyes adatait. Ez az adatvédelmi nyilatkozat vonatkozik a Longweekend.hu mindazon weboldalaira, termékeire és szolgáltatásaira, amelyek adatokat gyűjtenek. Sütik és hasonló technológiák A sütik (cookie-k) olyan rövid szöveges fájlok, melyeket a megtekintett honlapok helyeznek el a számítógép böngészõjében. A cookie-kat széles körben használják a honlapok hatékony üzemeltetése vagy webes szolgáltatások és funkciók nyújtása céljából. A cookie-k lehetnek „állandó" vagy „ideiglenes" cookie-k. Az állandó cookie-t a böngésző egy meghatározott időpontig tárolja, feltéve, hogy azt a felhasználó korábban nem törli, az ideiglenes cookie-t azonban a böngészõ nem tárolja, az a böngészõ becsukásával automatikusan törlődik. A cookie-k által történő adatkezelést a felhasználó a legtöbb böngészőprogramban személyre szabhatja, így akár le is tilthatja. A cookie-k letiltása esetében azonban előfordulhat, hogy a honlap, illetve valamely tartalom vagy a honlapon elérhető szolgáltatások nem vagy csak korlátozott formában érhetõek el. Az Ön személyes adatainak felhasználása A legtöbb Longweekend weboldal "sütiket" használ, melyek olyan apró szöveges fájlok amiket a számítógépén tárolunk, az oldalak működtetéséhez segítségül és az online aktivitásról való adatgyűjtéshez. Például, sütik segítségével tároljuk a preferenciákat és azok beállításait, segítünk a bejelentkezésben, felvesszük a harcot a csalásokkal és elemezzük a webhely működését. A sütik (cookie-k) általi adatkezelés célja bizonyos szolgáltatások nyújtása, például a Felhasználók azonosítása abból a célból, hogy a Felhasználók számára kedvezõbb tartalmat lehessen kialakítani, valamint hogy a Felhasználók érdeklõdésének megfelelõen kerülhessen sor a Honlap, vagy az egyes szolgáltatások továbbfejlesztésére, illetve hogy a Felhasználó az oldalra történő, azonosítást követő bejelentkezése után minden további, belépéshez kötött Szolgáltatást igénybe vehessen. A sütik (cookie-k) általi adatkezelés célja lehet továbbá anonimizált látogatottsági információk gyűjtése. Amennyiben a süti (cookie) elhelyezéséhez a Felhasználó nem járul hozzá, azt a saját böngészőjében elvégzett beállítások (tiltás, visszavonás) útján teheti meg. Ebben az esetben ez bizonyos szolgáltatások igénybevételét korlátozhatja vagy megakadályozhatja. Hogyan használjuk fel az Ön személyes adatait A Szerkesztőség szerverei a Honlap mindegyik hozzáférési szintjén automatikusan regisztrálják (naplózzák) a Felhasználók IP-címét, a felhasznált operációs rendszer és böngészõprogram típusát, a látogatott oldalak URL címét, a látogatás idejét. Ezeket az adatokat a Szerkesztőség kizárólag összesített, anonimizált és feldolgozott formában kezeli a Honlapon esetleges hibáinak kijavítása, minõségük javítása érdekében és statisztikai célokra. A személyes adatok kezelésének időtartama A Szerkesztőség csak az adatkezelési cél megvalósulásához szükséges ideig kezeli az Ön személyes adatait. A személyes adatai kezelésének az idõtartamát jogszabály is elõírhatja a törvényen alapuló adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése érdekében. Személyes adatainak hozzáférhetősége Bármikor megtekintheti és szerkesztheti személyes adatait, köztük számlázási és fiókadatait, adatvédelmi, online biztonsági, valamint adatmegosztási beállításait a Longweekend.hu oldalon a megfelelõ menüpontok segítségével. Az ügyfélszolgálat segítségével bármikor törölheti a fiókját. További adatvédelmi információk A személyes adatival kapcsolatos kérdések esetén, kérjük írjon belső üzenetet az oldalunkra belépve.

Close